A mágia fénye

Начало книги

A nap olyan lassan kelt fel, mintha nem lenne biztos abban, hogy a dolog megér ennyi erőfeszítést.

A Korongvilágra ismét új nap virradt, ám csak fokozatosan; ennek oka pediglen a következő:

Amikor a fény erős mágikus térbe ütközik, minden siethetnéktől elmegy a kedve. Azonnal lelassul. És hát Korongvilág mágikus mezeje zavarba ejtően erős, ami azt jelenti, hogy a hajnal lágy, sárga fénye úgy bóklászott végig az alvó tájon, mint a gyöngéd szerető simogatása, vagy, kevésbé költőien szólva, szétcsurgott, mint valami aranyló szirup. Megpihent, mielőtt megtöltötte a völgyeket. Feltornászta magát a hegyvonulatok mentén. Amikor elérte a Mennyek Ormát, a tíz mérföld magas, zöld jég és szürke szikla alkotta hegycsúcsot — a Korong tengelyét, ahol az istenek lakoznak —, halmokba púposodott, majd pedig hatalmas, henye, bársonypuha szökőárként zúdult alá a lenti sötét vidékre.

Nincs ehhez fogható látvány egyetlen más bolygón sem.

Читать дальше →