Idő-őrjárat

Начало книги

— A munka, tudja, némileg különleges — mondta Mr. Gordon. — És bizalmas is. Bízhatok a titoktartásában?

— Általában igen — felelte Manse Everard. — De persze ez a titoktól függ.

Mr. Gordon elmosolyodott. Rejtélyes mosoly volt ez, az ajak zárt görbülete, ami más volt mindennél, amit Everard eddig látott. Gordon könnyedén beszélte a mindennapi Általános Amerikait, és szolid öltönyt viselt, mégis volt benne valami idegen, de ez nem sötét bőrét, szakálltalan arcát, vagy kaukázusi orra fölött barnálló mongolos szemeit jelentette. Valami megfoghatatlan dolog volt.

— Nem vagyunk kémek, ha erre gondolt — mondta Gordon.

Everard elvigyorodott.

— Ne haragudjon. Kérem, ne gondolja, hogy én is olyan hisztérikus lettem, mint ez az ország. Különben sem dolgoztam még soha bizalmas adatokkal. De az önök hirdetésében tengerentúli feladatokról volt szó, és ahogy most a dolgok állnak — szeretném, ha megmaradna az útlevelem, ugye megérti?

Читать дальше →