Messier 13

Начало книги

Fogalmam sem volt, hogyan jutottam arra a túlvilági helyre, töprengésre azonban egy szempillantásnyi időm sem maradt. Az egymás után szinte robbanásszerűen előgomolygó, vakító fényű, tömör és súlyos, az égő plazmához hasonló füstfelhők mindenfelől körülvettek. Nem láttam az utat, amelyen jöttem, eltűnt, csupán a sziklák mögött lángoló szakadékot éreztem. Vákuumos csizmám nem védett a tűztől. Ha rögtön rá nem találok a sziklapadra, azaz inkább csak keskeny bevágásra a kráter bazaltfalában, amely ebbe a pokolba vezet, már nem lesz hová sietnem.

A füst egyszerre ritkulni kezdett. A felhők kavarogtak, s közvetlenül előttem egy kis kerek nyílás tárult fel. Széles fennsíkot pillantottam meg, amelyen az elhamvadó tűz után csak imitt-amott vibráltak apró lángocskák. A füst mindkét oldalon halvány narancsszínűvé vált, lángra lobbant, azt kellett hinnem, hogy itt mellettem kel fel az ijesztő szépségű nap.

Читать дальше →